szabályok 2010

Versenyszabályok

 

Szabadedzések, időmérő edzés

Minden nagydíj pénteken, két szabadedzéssel kezdődik. 2007 óta mindkét szabadedzés 90 percig tart. (Az egyetlen kivétel a Monacói Nagydíj, ahol hagyományosan csütörtökön tartják az edzéseket, pénteken szünnap van.) Szombaton van az időmérő edzés előtt a harmadik tréning.

Az időmérő edzésen a vasárnapi verseny rajthelyeit döntik el, a versenyzők leggyorsabb köre alapján. Az edzés szabályait 2003 óta folyamatosan változtatták. A jelenlegi rendszer 2006 óta van érvényben. Utoljára a 2008-as török versenyhétvége előtt módosították, a Super Aguri csapat visszalépése miatt.

2010-től betiltják a futam alatti tankolást, a töltőberendezések szállítása miatti óriási költség miatt, tehát a boksziállások alkalmával csak kerékcsere lesz. Ezzel a boxkiállások 5-6 másodperccel lesznek rövidebbek. Ettől azt is várják, hogy a pilótáknak kevesebb lehetőségük lesz a boxban pozíciót nyerni, tehát szívesebben választják a pályán való előzést.

A csapatok közös megegyezéssel ejtik a KERS rendszert, a költséges kifejlesztése miatt, ráadásul szerintük legalább akkora hátránya van, mint előnye.

Mivel a mezőny 26 fősre bővül, ezért az időmérőn is módosítottak: A Q1-ben és a Q2-ben 5-5 helyett 8-8 pilóta esik ki, tehát a második etapban 18-an, a harmadik etapban pedig 10-en vesznek részt. A harmadik etapban is módosítottak, az elsőhöz és a másodikhoz hasonlóan üres tankkal fogják teljesíteni.

A pontrendszeren is változtattak: az eddigi 10-8-6-5-4-3-2-1 helyett az első tíz helyezett kap pontot, mégpedig: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 elosztásban.

 

A verseny lebonyolítása

A verseny általában helyi idő szerint 14.00 órakor, a felvezető körrel kezdődik meg a biztonsági autó mögött, melynek a végén a pilóták elfoglalják az időmérőn elért rajtpozíciójukat rajtrácson.  Jó ellenpélda azonban erre a 2008-as Szingapúri Nagydíj, melyet este, 20:00 órakor kezdtek meg, a nagy időeltolódás miatt. A start előtt egymás után felgyullad 5 piros lámpa, majd mikor ezek egyszerre kialudnak, a mezőny elrajtolhat.

A futam alatt a versenyzőknek legalább egyszer ki kell állniuk a bokszba. Itt gumit cserélhetnek és kisebb javításokat is végezhetnek az autón. A csapatok az előző évi konstruktőr-vb sorrendjében helyezkednek el a bokszutcában. A rajtszámoktól eltérően azonban itt nem emelik ki az egyéni címvédő csapatát. Fontos a jó időpont megválasztása a boksziállásra, ami kihathat a végeredményre is. Emellett számít a kerekek állapota, a benzin-mennyiség, ebből kifolyólag az autó tömege, ami alapvetően befolyásolja a versenyző köridejét. Esős futamnál a csapatnak el kell döntenie, milyen gumitípussal indul a versenyre.

A versenyt azután intik le, hogy az első helyen haladó teljesíti a kiszabott versenytávot. Kivétel, ha a futamidő túllépi a maximális két órát, ekkor az adott kör befejezésével vége a versenynek; illetve előfordul, hogy kényszerűségből félbeszakad a futam. Utóbbi esetben ha a tervezett táv 75%-át teljesítették, teljes pontszámok járnak a helyezésekért, ha ez nincs meg, csak a pontok fele adható. Azok a versenyzők számítanak helyezettnek, akik a győztes által megtett táv 90%-át teljesítették, függetlenül attól, hogy leintették-e őket vagy hamarabb kényszerültek kiállni.

 

A verseny végén, a három legjobb helyezett versenyző állhat fel a dobogóra. Ilyenkor mindhárman a gumigyártót reklámozó sapkát viselnek. A versenyzőkhöz csatlakozik a győztes pilóta csapatának valamely tagja is, de ő nem áll fel az emelvényre. Összesen így négy díjat adnak át. A trófeák minden versenyen különböző alakúak. A dobogó általában a boxutca épületén, a versenypálya síkja felett helyezkedik el. A dobogó mögött a verseny hivatalos neve és a nagydíj főszponzorának logója látható. A szűk Monacóban egy kis lépcsőre állhat fel az első három helyezett. Mindig az első helyezett versenyző és csapatának a himnuszát játsszák el, miközben a három versenyző országának zászlóját felvonják. A rendezvény elengedhetetlen kelléke a pezsgőzés. Ennek elterjedésétől 1999-ig a Moët, 2000-óta a Mumm cég pezsgőit bontják meg a versenyek után.

2009-től a versenyzők nemcsak a futam után kötelesek nyilatkozni a sajtónak, hanem az időmérő edzés egyes szakaszai lezárultával, vagy kiesésük után. A dobogós versenyzők a hivatalos és kötelező televíziós interjú előtt átöltöznek (a pezsgővel lelocsolt ruha helyett megegyező kinézetű szárazat vesznek fel, valamint a gumigyártó helyett a csapatra jellemző sapkát). Először angol nyelven kérdezik őket, helyezési sorrendben, majd a verseny egy-egy szituációját elemzik videóbejátszás alapján, végül a nem angol anyanyelvű pilóták saját nyelvükön is szólnak országuk tévénézőihez.


Biztonság

A sportágban sok versenyző halt már meg baleset következtében, elsősorban a korai időkben, az 1950-es évek elejétől az 1970-es évek végéig. A meghalt versenyzők nagy része a mai biztonsági felszereltségű autókkal és pályákkal megmenthetőek lettek volna. A sportág utolsó két balesetben meghalt versenyzője az osztrák Roland Ratzenberger és háromszoros világbajnok Ayrton Senna. Mindketten az 1994-es Formula–1 San Marinó-i Nagydíjon vesztették életüket. A Formula–1 másik legsötétebb hétvégéje az 1960-as Belga Nagydíj volt, amelyen szintén kettő pilóta halt meg.

Jackie Stewart, háromszoros világbajnok az elsők között volt, akik a sportág biztonságosabbá tételéért kampányolt. Sid Watkins professzor 1978-ban lett a Formula–1 főorvosa, aki modernizálta a sportág biztonsági hátterét. 2004-ben Gary Hartstein lett az utódja. A tragikus San Marinó-i Nagydíj is nagy lökést indított el a biztonsági berendezések fejlesztésében.

Ma a versenypályák mindegyikében külön kórházak vannak, a versenyzők mentését a baleset után 15 másodpercen belül meg kell kezdeni. Az autók is sokkal biztonságosabbak lettek, az autók elemeinek nagy része szénszálas anyagokból készül, amelyek elnyelik az ütközésből keletkező energiákat. Szintén fontos biztonsági felszerelés a Head And Neck Support rendszer (rövidítve HANS rendszer). Ez a szerkezet is szénszálas anyagból készül. A versenyző vállára támaszkodva, annak két oldalán rögzítő szalagokkal kapcsolódik a versenyző sisakjához. Célja, hogy megakadályozza a baleset során, hogy a versenyző feje túlságosan előrelendüljön, ennek következménye lehet nyakcsigolyák sérülése és a pilóta be is ütheti a fejét a kormányba. Ütközéskor óriási erők hatnak a versenyzők testére. A valaha volt legnagyobb ilyen erő, amelyet az illető túl is élt, David Purley 1977-es balesete volt. Testét a normális gravitációs erő 179,8-szorosa húzta előrefelé, egy rövid ideig. A Formula–1 legveszélyesebb pályái közé tartozik a hosszú és kanyargós régi Nürburgring (Nordschleife) és a rendkívül gyors monzai pálya.

Súlyosabb balesetekhez vonul a pályára a Medical Car, magyarul egészségügyi autó. Ebben orvosok ülnek, akik azonnal ellátják a balesetet szenvedő versenyzőt, majd a pálya kórházába viszik.

Veszélyhelyzetekben, például erős esőben vagy baleset után beküldik a Safety Cart, azaz a biztonsági autót. Ebben a fázisban a biztonsági autó a mezőny előtt halad a saját sebességével, ami jóval alacsonyabb a Formula–1-es autók tempójánál. Ezalatt tilos az előzés (kivételt képeznek a lekörözöttek, akik körhátrányukat ledolgozhatják a mezőny mögé visszatérve, de az egymás közti sorrendjük nekik sem változhat és meg kell várniuk, míg a versenybírók megadják az engedélyt). Az így megtett körök is beletartoznak a verseny köreibe. A biztonsági autót 2000 óta a német Bernd Mayländer vezeti. 2009-től a biztonsági időszak alatt az autók sebességét egy elektromos rendszer szabályozza. Ez lehetővé teszi, hogy a korábbi évekkel ellentétben ismét a bokszba hajthassanak a versenyzők, míg a Safety Car a pályán van, mert így nem jutnak jogosulatlan előnyhöz

Zászlószabályok

Mivel a rádió-kommunikáció sokszor nem megbízható, a Formula–1-ben a pályabírók és a versenyzők közötti kommunikációt elsődlegesen zászlók és táblák szolgálják. Az adott színű zászlók lengetésével figyelmeztethetik különböző eseményekre a versenyzőket. 2007 óta a zászlójelzéseket a versenyzők a kormányon található kijelzőn is láthatják. A televíziós közvetítéseknél a képernyőn szintén megjelenik az adott színű jelzés.

 

Sárga zászló és SC felirattal ellátott tábla: nem lehet előzni, és bejön a Safety Car is

 

Zöld zászló: ismét lehet előzni, a biztonsági autó kiment

Piros zászló: A verseny, a szabadedzés, vagy az időmérő edzés félbeszakad.

Kék zászló: Figyelmezteti a lassabb versenyzőt, hogy engedje el az őt lekörözni készülőt. Ha a pilóta háromszor nem veszi figyelembe figyelmeztetést, boxutca-áthajtásos büntetést kap. A boxutca kijáratában lengetve: forgalom van a pályaszakaszon, kihajtásnál legyen óvatos a versenyző.

Sárga zászló: Tilos az előzés, a pályán lévő valamilyen akadály miatt.

 

Ha a sárga zászló mellett az SC felirattal ellátott táblát is mutatják, akkor bejön a Safety Car is.

Fehér zászló: Vigyázat! A pályán lassú jármű halad.

 

Sárga zászló piros csíkokkal:   Csúszós a pálya (olaj, eső). A zászlót 3 körön át lengetik.

Fekete zászló narancssárga körrel a közepén: Egy versenyzőt figyelmeztetnek, hogy technikai problémája van és a következő körben ki kell mennie a boxba. A zászló a hibás autó rajtszámát is jelzi.

Fekete-fehér zászló: Egy versenyzőt a sportszerűtlen magatartásáért egyszeri alkalommal figyelmeztetik. Ezen a zászlón is szerepel az érintett autó rajtszáma.

 

Fekete zászló: Egy autót kizárnak a versenyből és haladéktalanul ki kell állnia a boxba. A zászlón szerepel az érintett rajtszáma.
 

 

Alkalmazható büntetések

- boxutcán való áthajtás (drive through penalty) – közben a versenyző nem állhat ki a csapat bokszába.

 

- stop-and-go penalty: az előbbi büntetés annyival súlyosbítva, hogy a versenyzőnek 10 másodpercig meg kell állnia, a csapat szerelői ezalatt nem nyúlhatnak az autóhoz.

 

- futam közbeni kizárás: fekete zászlóval jelzik, ilyenkor versenyzőnek haladéktalanul ki kell állnia a bokszba és jelentkeznie kell a versenyigazgatóságnál.

 

- időbüntetés: 25 másodpercet hozzáadnak a versenyző idejéhez. Akkor szabják ki, ha a verseny vége felé követ el olyan szabálytalanságot, amiért áthajtásos vagy kiállásos büntetés járna, illetve ha utólag állapítják meg a szabálytalanságot.

 

- utólagos kizárás

 

- pénzbüntetés (többnyire edzéseken történő bokszutcai gyorshajtásért szabják ki)

 

- hátrasorolás a rajtrácson (váltócsere öt, motorcsere tízhelyes hátrasorolást von maga után, de veszélyes manőver miatt is kiszabható)

 

-  edzésidő törlése: a versenyzőnek a rajtrács végéről kell indulnia.

 

-  konstruktőri pontok levonása: csak a versenyző kapja meg a helyezésért járó pontokat. Akkor alkalmazzák, ha úgy látják, technikai szabálytalanság miatt a felelősség nem terheli a versenyzőt. Ilyen büntetést kapott 1995-ben a Brazil Nagydíjon a Williams és a Benetton, a 2000-es Osztrák Nagydíjon a McLaren (csak az 1-es számú autójára), illetve ugyancsak a McLaren 2007-ben az egész évadra. Erősen vitatott eljárás, mivel az autó nagyban meghatározza a versenyző szereplését.

 

-  eltiltás: ilyen büntetést kapott 1989-ben Nigel Mansell egy futamra, 1994-ben Eddie Irvine és Mika Häkkinen egy-egy, Michael Schumacher két futamra, 2005-ben a BAR csapat két futamra.

 

-  világbajnoki helyezéstől való megfosztás: eddig csak 1997-ben Michael Schumachert büntették így, mivel a zárófutamon szándékosan hajtott neki Jacques Villeneuve autójának. Versenyeredményeit azonban megtarthatta, azok beleszámítanak a statisztikáiba.

 

Tesztelési szabályok

A Formula–1-es autók fejlesztésének legfontosabb eszköze a tesztelés. A csapatok az autóik méretarányos (legfeljebb 60%-os) modelljeit szélcsatornákban, kész konstrukcióikat pedig versenypályákon tesztelik. 2008-tól jelentős korlátozás lépett életbe a tesztelésekre vonatkozóan. A csapatok egy naptári évben legfeljebb 30 000 km-t tesztelhetnek, az FIA által kijelölt helyszíneken és időpontokban. Ebbe nem számítanak bele a fiatal versenyzők felkészítését szolgáló tesztek és a promóciós célú rendezvények. 2009-ben a csapatok közti esélyegyenlőség megteremtése érdekében tovább szigorították a szabályokat: a csapatok az idény utolsó versenye és 2009. december 31. között háromszor egy napon keresztül gyakorolhatnak olyan versenyzővel, aki legfeljebb két futamon szerepelt vagy négy napot tesztelt a megelőző 24 hónapban.


Oldal teteje    Főoldal